A társadalomban mindenki munkája egyformán fontos és nélkülözhetetlen. De ha nem tanulnak meg a gyerekeink írni, olvasni és számolni, akkor nem lesz, ki házat építsen, gyógyítson, kenyeret süssön, új gyógyszert találjon fel, amely segít, segíthet, hogy boldoguljunk ebben az „arc nélküli” világban.

A pedagógus puszta jelenléte, viselkedése állandóan formálja, tanítja a gyermeket, mert ő a példakép.

Mindenkori feladatunk, hogy tanítsuk, neveljük a ránk bízott gyermekeket, és tegyünk meg mindent azért, ha majd felnőnek, akkor elégedett és boldog felnőttek legyenek. Szeretettel gondoljanak vissza a tanáraikra, az iskolájukra, az osztálytársaikra, a diákévekre.

Kötelességünk, hogy kellő tudást, emberi tartást, értékrendet közvetítsünk tanítványainknak, mely ki kell, hogy tartson egy egész életen keresztül. Igazi siker, ha a „nagybetűs életben” boldogulnak, bizonyítanak és helytállnak.

De ehhez mindenképpen pedagógusokra, jó pedagógusokra, Gárdonyi „lámpásaira” van szükség, nélkülük nem megy.

A diákönkormányzat szervezésében, iskola diákjainak nevében Bence Barbara, Csörgő Éva és Ilyés Kamilla köszöntötte pedagógus kollégáimat, akik a jelenben a jövőért dolgoznak.

Tekintse meg az eseményről készült fotókat az alábbi galériában!